Az elmúlt időszakban 3 olyan felmérés hagyott bennem nyomot, amely sok gondolatra lehetőséget adott.
Felmérés 1. (2019. június):
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szociálpszichológia Tanszéke által 2019. júniusban romaellenességre vonatkozó reprezentatív vizsgálata szerint a többségi magyar társadalomra az alábbiak jellemzőek:
- a többségi társadalom jelentős része ugyan nem tenne aktívan a romák ellen, mégis közömbös a romák sorsával kapcsolatban.
- a romák jelen társadalmi viszonyain nem kívánnak változtatni, hátrányos helyzetük és a velük szembeni diszkrimináció nem érinti meg őket
A kutatás azt is vizsgálja, hogy mennyire elfogadó a társadalom a politikusok romaellenes nyilatkozataival kapcsolatban:
- 50-60%-uk számára közömbös, hogy mit mondanak a politikusok, nem kifejezetten ért egyet, de nem is utasítja el a romaellenes sztereotípiákat
- 35%-a nyíltan előítéletes
- 20% szerint elfogadhatónak tartja, ha a politikusok nyíltan romaellenes kijelentéseket tesznek
- 6% vall csak kifejezetten előítéletmentes nézeteket
- 18% utasítja el a politikai cigányüldözést illetve ha a romák megsegítésére vagy a diszkrimináció elleni küzdelemre buzdítják az embereket
Tehát az emberek 55% (több, mint fele) valamilyen formában romaellenes attitűdökkel bírnak.
A válaszadók 80 %-a az együttérzés kifejezett hiányáról számolt be vagy semleges választ adott.
A válaszadók 40 %-a fenyegetve érzi magát a romák által.
A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy azok az antidiszkriminációs intézkedések lehetnek a leginkább hatékonyak, amelyek a romákkal kapcsolatos együttérzést képesek növelni, miközben a fenyegetettség érzését csökkentik, ahelyett, hogy közvetlenül az előítéletek csökkentését céloznák meg.
https://nepszava.hu/3060461_a-magyarok-86-szazaleka-a-romak-sorsanak-javulasaert-az-eg-egy-adta-vilagon-semmit-sem-tenne
Nyilatkozat (2020.01.09)
Orbán Viktor 2020.01.09-én jelezte, hogy etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül.
Felmérés 2. (2020.01.18)
A Századvég az alábbi eredményt tette közzé:
1000 fős országos telefonos kutatásuk arra az eredményre jutott, hogy a szóban forgó 100 millió forintos kártérítési összeg társadalmi megítélése negatív: a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) igazságtalannak, eltúlzottnak véli a kártérítés mértékét, és mindössze a 20 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra. A véleménnyel nem rendelkezők aránya ebben a kérdésben 11 százalék.
Külön érdekesség, hogy a baloldali szavazók többsége (47 százalék) sem tartja megfelelőnek az említett összeget, ezzel szemben a 43 százalékuk jogosnak gondolja, 10 százalékuk pedig nem formált véleményt a kérdésben. A jobboldali választók több mint háromnegyede (81 százalék) és a középen állók kétharmada (68 százalék) szintén nem ért egyet a megítélt kártérítés összegével, a másképp vélekedők aránya e közegekben 7 illetve 22 százalék, a véleménnyel nem rendelkezőké 12 és 10 százalék.
Felmérés 3. (2020.01.19)
A HÍR TV 2020.01.19.-i szavazásában 97% értett egyet Orbán Viktorral a kártérítés mértékében.
https://hirado.hu/belfold/cikk/2020/01/17/gyongyospata-szavazast-inditott-a-hir-tv
Majd a kormány arra a következtetésre jutott, hogy érdemes a gyöngyöspatai kártérítéssel kapcsolatban kérdést megfogalmazni.
