Avagy hogyan látni a közéletet az 1. emeleteről

Vidéki panelos

Vidéki panelos

Műanyagmentes július - olyan ez a hónap, mint a műanyag csomagolás?

kétségek és dilemmák a műanyagmentes júliusról

2019. augusztus 09. - Bolog

Igen, tudom. A cím kattintásvadász, de azt élem meg, hogy kell erről érdemben beszélnem valakivel, valakikkel.

Azért vannak kétségeim, mert attól tartok, hogy a műanyagmentes július egy végtelenül leegyszerűsített válasz egy nagyon komplex problémára. Alább igyekszem ennek csak töredékét bemutatni.

Hadd kezdjem azzal, hogy nem értek egyet az akár 1 napba, 1 hétbe, vagy 1 hónapba sűrített kampányszerű fellángolásokkal, tevékenységekkel, mert azt gondolom érdemi változást nem jelentenek. Ugyanakkor el kell ismernem azt, hogy ezeknek lehet funkciója a figyelemfelkeltésben, figyelemirányításban (és még valószínűleg sok másban is, amit nem tudok).

Így vagyok a műanyagmentes júliussal is.

Ez a bejegyzés egy laikus érdeklődő írása, aki kíváncsi arra, hogy ez a mozgalom megfelelő választ ad-e a megválaszolandó kérdésre. Igyekeztem utánajárni az adatoknak, de nem tudok angolul, nem vagyok a téma szakértője és az időm is véges, így értelemszerűen nem egy széleskörű kitekintés ez, hanem egy átlagpolgár dilemmái. Reményeim szerint egy vitaindító is lehet ez a bejegyzés, ahol közösen beszélhetünk arról, hogy jó ez az irány és ha nem, akkor mit lehet tenni.

Egyetértek azzal, hogy az ember meghatározó befolyással van a klímaváltozásra, amelyet elsősorban a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokkal ér el. Ezért innen indultam el.

Kezdjük ott, hogy nagyon kevés információt találtam a kezdeményezés céljáról (magyar nyelven), ha jól értelmezem a facebook-on található csoport célkitűzését nem más, minthogy kevesebb műanyag zacskó kerüljön a kukába. („Oszd meg, Te mit teszel azért, hogy kevesebb műanyag zacskót kerüljön a kukába?! „) Tehát a műanyagzacskón kívül nem figyel más műanyagra (pl. PET palack) és a a fókusza, hogy ez ne a környezetbe kerüljön, hanem kukába (itt arra nem tér ki, hogy ez szelektív legyen-e). és a zoldneklennijo.hu szerint fontos, hogy ne használjunk műanyagot annak környezetszennyező mivolta és ökolábnyomunk csökkentése miatt. Az ő adataik szerint a fosszilis energia felhasználásának 6%-a a műanyaggyártásra fordítódik. (Tehát a maradék 94 %-al nincs dolgunk?!).

Tehát a cél az, hogy a műanyag ne a környezetbe kerüljön és az energiafelhasználás csökkenjen. Jó, ezekkel egyet tudok érteni, de ha ezeket betartjuk tudunk-e érdemi változást elérni a globális felmelegedésben? 

Az antropogén eredetű globális felmelegedésben a legjelentősebb szerep a szén-dioxidnak jut, amely a teljes hatás 55%-áért felelős. Ez a szén-dioxid kibocsátás az alábbi módon oszlik meg:

  • 46%: az erőművek és a finomítók révén jut a légkörbe
  • 23%: erdők irtása,
  • 12%: cementgyártás
  • 9%: gázgyártás

A metán kibocsátásában az ipari forrásokon (bányászat: 25%) túl, nagyban hozzájárul a mezőgazdaság, állattenyésztés, rizstermelés és a szántóföldek feltörése. http://www.meteoline.hu/?m=601

Tehát amennyiben azt feltételezem, hogy a 46 % (erőmű és finomító) szén-dioxid kibocsátás fele köthető a teljes műanyaggyártáshoz (nem csak a csomagolóanyagok, hanem az orvosi, közlekedés, telekommunikációs stb. műanyag gyártása), akkor a teljes szén-dioxid kibocsátás 8%-a köthető a teljes műanyaggyártáshoz (ha jól számoltam). Mi a helyzet a fennmaradó 92%-al? Ezt hogyan tudjuk csökkenteni?

Az OKHT (Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv) adatai szerint a 2015-ben a hazai települési hulladék fő összetevői közül 655 e tonna volt a műanyag, 530 e tonna volt a papír és 175 e tonna üveg, míg 135 e tonna volt fém.

Ezt alapul véve a szénlábnyomok a következőképpen alakulnak (alapanyag előállítás + termék előállítás + újrahasznosítás). A muanyagtudatos.blog adatai alapján

  • műanyag (1 kg esetén = 5,75 kg) = 3, 76 Mrd tonna szén-dioxid kibocsátásáért felel (igaz ebből nem tudjuk mennyi volt egyszer használatos és mi az, ami már sok használat után került a hulladék közé
  • üveg (1 kg esetén = 2 kg) = 1,06 Mrd tonna szén-dioxid kibocsátásáért felel (igaz ebből nem tudjuk mennyi volt egyszer használatos és mi az, ami már sok használat után került a hulladék közé)
  • alumínium (1 kg esetén = 31,8 kg) = Itt minden fém hulladékot alumíniumnak vettem, tehát az adat biztosan torz. 4,29 Mrd tonna szén-dioxid kibocsátásáért felel (igaz ebből nem tudjuk mennyi volt egyszer használatos és mi az, ami már sok használat után került a hulladék közé)

A papírra vonatkozóan sajnos nem találtam ilyen adatokat, így a 2. legnagyobb hulladékképzőről, illetve csomagolási típusról (?) nem tudok mit mondani.

Tehát látjuk, hogy az alumínium rendelkezik a legnagyobb szénlábnyommal, úgy, hogy mennyiségében ebből kerül a legkevesebb a kukába. Ez alapján miért nem az alumínium csomagolások csökkentését tekintjük fontosabbnak?

(Érdemes még megjegyezni, hogy a blog szerint amennyiben 1 db-ra vetítjük a szén-dioxid kibocsátást, akkor a műanyag rendelkezik a legkisebb kibocsátással, hiszen 1 kg üvegből csak 3 db 0,5 literes palackot lehet gyártani, míg műanyagból 40-et, alumíniumból 53-at, így adott folyadékmennyiség tárolásához tömeg szempontjából alumíniumból van a legkevesebbre szükség).

Még egy szempont, miszerint a Nature Climate Change folyóiratban publikált adatok szerint műanyag termékek előállítása, szállítása, használata, elégetése és újrahasznosítása révén 2015-ben csaknem 1,8 milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe.(https://index.hu/techtud/2019/04/16/muanyagszennyezes_szen-dioxid_szenlabnyom/) Ez a 2018-as teljes szén-dioxid kibocsátás 5,4 %-a az IEA adatai alapján. Hol van, vagy mi befolyásolja a maradék 94,6 %-ot? Miért nem foglalkozunk ezzel?

Ez alapján a néhány számítás alapján azt látom, hogy a műanyaggyártás és újrahasznosítás a világ szén-dioxid kibocsátásának kis %-áért felelős. Mégis valamiért ez az anyag van kikiáltva fő bűnösnek, míg vannak nagyobb karbonlábnyommal rendelkező csomagolóanyagok, amelyekről kevesebb szó esik.

A humusz.hu szerint az eldobható műanyag csomagolások a műanyagkereslet 40%-át teszik ki. 2015 végére 8.3 milliárd tonna műanyagot állítottak elő - ennek kétharmada a természetbe került és ott is marad. (Ne feledjük a teljes 2018-as CO2 kibocsátás 5,4%-át adta a 2015-ös teljes műanyaggyártás – amiben nem csak az eldobható műanyag csomagolások vannak benne. Ez alapján a csomagolások a CO2 kibocsátás 2,1 %-áért felelnek).

Ha jól értem ez a célkitűzése július hónapnak, hogy csökkentse a természetbe kerülő műanyag mennyiségét. Ami nagyon fontos és jó cél, ez az alábbi okokkal magyarázza:

  • az óceánokban élő állatok pusztulását
  • a lassú lebomlást és az emberi szervezetbe
  • a táplálékláncba történő bejutást jelöli meg.

 Nézzük:

Egy vizsgálatban 1993-2014 között a görög partokra sodródott 34 bálna- és delfintetem közül kilenc nyelt jelentős méretű műanyagszemetet. Három ebbe pusztult bele. A kutatók nem vizsgálták az állatok testében lévő mikroműanyagokat, csak a szabad szemmel is látható darabokat.

Francisz szerint a műanyagszatyrok óriási gondot okoznak – nem mintha halálosabb veszélyt jelentenének más plasztikhulladékoknál, hanem azért, mert rendkívül elterjedtek.( https://magyarnarancs.hu/katasztrofa/hosszu-es-fajdalmas-haldoklasra-iteli-a-balnakat-a-muanyagszennyezes-120799).

A PBT-k (poliészter műanyag) felhalmozódása a tengeri táplálékláncban a legalsó szinttől a csúcsragadozókig milliószorosára dúsul. Konkrét számok nem jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy ez milyen arányban pusztítja a tengerek élővilágát, de biztosan hatással van rá. Az így az emberbe kerülő műanyagok elsősorban a csecsemőkre és az idegrendszerre vannak hatással. Hatásukat csak lassan fejtik ki. Tehát valóban veszélyes és keveset tudunk róla. (https://www.slideshare.net/GubekIstvan/a-tengerek-s-cenok-manyag-szennyezsnek-komplex-hatsa-1-rsz-a-problma-bemutatsa)

Ha az óceáni ökoszisztéma pusztulása a probléma, akkor azt hiszem itt is van nagyobb megoldandó helyzet.

A halászat különböző fajok mellé-fogásához járul hozzá. A hálók megfojtják a delfineket és a bálnákat, a fenékzsinóros halászat a madarak pusztulásával jár, a vonóhálós halászat pedig tengeri ökoszisztémákat semmisít meg. Ennek hatására 100 millió cápát és ráját fognak ki és dobnak vissza évente a tengerbe, kb. 100.000 albatrosz pusztul emiatt el évente. A vonóhálós halászat, amellyel felszántják a tenger fenekét, minden ott élő élőlényt letarolva. Egy húzással az aljtengeri élővilág 20%-t tudják eltávolítani. (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/9084)

Az elmúlt 50 évben több mint négyszeresére nőtt a holt - oxigén nélküli - övezetek nagysága a világ óceánjaiban, a part menti vizek oxigénhiányos térségei több mint tízszeresére nőttek 1950 óta. "Az oxigén létszükséglet az óceánok életéhez. Az oxigén csökkenése az óceánokban az emberi tevékenység egyik legsúlyosabb hatása a környezetre" Az ENSZ Kormányközi Tengerkutató Bizottsága által 2016-ban létrehozott GO2NE (Global Ocean Oxigen Network) munkacsoport szerint.

A tengerek oxigéntartalmának csökkenése egyre súlyosbodó és az eddig véltnél sokkal összetettebb problémát jelent.

"A földi oxigén mintegy fele az óceánokból származik. A klímaváltozás és a vízszennyezés együttesen nagyban növeli a holt övezetek számát és méretét mind a nyílt óceánokon, mind a part menti vizekben."

Ezekben a holt övezetekben, az oxigénszint olyan alacsony, hogy az állatok megfulladnak, elpusztulnak. Mivel a halak elkerülik az ilyen térségeket, élőhelyük csökken, ezáltal sebezhetőbbé válnak a ragadozók és a halászat által.

Az oxigénhiány veszélyes anyagok, mint a kéjgáz felszabadulását eredményezi, ez az üvegházhatású gáz háromszázszor erősebb, mint a szén-dioxid és a hidrogén-szulfát.

A nyílt óceáni holt övezetek kialakulásának a fő oka a klímaváltozás. Az egyre melegedő felszíni vizek akadályozzák, hogy az oxigén a óceánok belsejébe jusson.Ráadásul az óceánok maguk is melegednek, kevesebb oxigént tartalmaznak. A part menti vizekben a szárazföldről érkező szennyezés algavirágzást okoz, ami elfojtja az oxigént, amikor az algák elpusztulnak és lebomlanak.

http://ecolounge.hu/vadon/az-oceani-halalzonak-szama-megnegyszerezodott

Az óceánok és édesvizek savasodásáról már nem is beszélek. Amely az ember ivóvízkészleteit fenyegeti.

Ehhez hozzátéve egy másik nagyon befolyásoló tényezőt. Az Amazonas medencéjének esőerdei évente 2 milliárd tonna szén-dioxidot vesznek fel (Ez a 2018-as teljes CO2 kibocsátás kb. 6%-a!) és a légkörben található oxigén 20 százalékát állítják elő. A területet ezért szokták a Föld tüdejének is nevezni. Az itteni összefüggő erdőségek által kibocsátott pára az esőmennyiséget is jelentősen befolyásolja. https://greenfo.hu/hir/a-vedelem-ellenere-ismet-novekszik-az-amazonasi-erdoirtas/ (Itt az irtást a szójaültetvények kialakítása miatt végzik, amely a szarvasmarhák tápláléka).

Az erdők kivágásán keresztül csökkentjük az esők, az oxigén mennyiségét, mivel a növekvő fák elnyelik az üvegházhatású szén-dioxidot, ám ha kiirtjuk a fákat, a tárolt szenet rothadásuk, elégetésük során visszaengedik a légkörbe. Az erdőirtás a globális szén-dioxid-kibocsátás 20%-áért (vesd össze a műanyag 5,4 %-val) felelős, valamint az ökoszisztéma, a biológiai sokféleség pótolhatatlan veszteségeiért. http://fna.hu/hir/magunkalattafat

Ennek a két problémának a kezelése befolyással van a belélegzett oxigén 70%-ra és én nem tudok a műanyagmentes júliushoz hasonló kezdeményezésről, amely ezekre reflektálna / reagálna.

Utolsóként még egy szempont. Az éven elértünk oda, hogy nem jutott ivóvíz minden embernek. Ha e téren nem lesz változás, akkor – elsősorban a forró és száraz éghajlatú országokban – súlyos ivóvízhiány lesz. 2030-ra a természetes vízképződés és az ivóvíz iránti igény közötti eltérés akár a 40%-ot is elérheti a jelentést kiadó Meteorológiai Világszervezet (WMO)szakértői szerint. Napi vízfogyasztásunk 92%-át ételeink rejtik, elsősorban az állati eredetű termékek (húsok, felvágottak, tej és tejtermékek) és az élvezeti cikkek (kávé, tea, csokoládé). http://fna.hu/hir/fogytanazivoviz

Biztos, hogy a műanyagmentes július a legtöbb és legjobb, amit tehetünk? Nem tudom. De azt is látom, hogy még ebben is csak kevesen vesznek részt, szóval lehet, hogy először ezt kellene megugranunk.

Amennyiben az volt a cél, hogy sok embert elérjen: tavaly 120 millió ember vett részt benne, amely 2 Mrd facebook felhasználóval számolva 28%. (A teljes emberiség 1,7%-a). A google trends adatai szerint 2019.06.23-2019.08.07 között Magyarországon július 1.-én érte el a csúcsot a keresések között a műanyagmentes július. 9.-e után aztán legjobb esetben is negyedannyian kerestek rá. Hasonló életutat futott be a műanyagmentes keresőszó is. 

Összehasonlításképpen a környezetvédelemre keresés végig jelen volt ebben az időszakban nem kiugróan, de folyamatosan. Átlagban jobban teljesített, mint a műanyagmentes július.

Összességében azt gondolom, hogy a műanyagmentes július nem rossz, nem kell abbahagyni. Emellett tartok tőle, hogy ezzel nem tudunk érdemi változást elérni, illetve a klímaváltozás szempontjából nem a leghatékonyabb megoldás. Úgyis mondhatnám a következményeit tekintve, hogy nem akarom, hogy a klímaváltozás hatása miatt meghalva a testem a műanyagmentes óceánban lebegjen.

Attól is tartok, azért lett ez a cél kitűzve, mert ebben valóban érzi saját hatalmát.

Ha pedig megvolt, akkor megtették, amit meg kell, innentől kezdve attól félek, hogy nehéz, vagy nehezebb lesz rávenni az embereket arra, hogy tegyenek mást is, hiszen ők már megtették júliusban.

Csányi Vilmos szerint a kisközösségek a hatásosak. Nem lenne-e jobb elmagyarázni, meggyőzni, végiggondolva, hogy mit akarunk elérni, az mire hat, mint csak magunknak csinálni egy ilyet. Elérni, hogy az emberek tudatosak legyenek. Hiszen a szemetelés történhet nem csak műanyaggal, ha nem értjük meg mi miért történik, akkor üveg, vagy papír, vagy más csomagolóanyagok árasztják majd el a Földet. Emellett számos más tevékenység is káros, amelyeket rendszerbe foglalva lehet érdemi beavatkozásokat elérni.

Lehet hatékonyabb lenne megszervezni a nyomásgyakorlást a kormányokra az érdemi beavatkozásokért. Vagy kiharcolni kötelező visszaváltást. Nem tudom.

Olyan ez a hónap, mint a műanyag csomagolás: egyszer használjuk becsomagolni vele valamit (küzdelmünk a klímaváltozás ellen, vagy valami ellen), majd ha már nem használjuk a csomagolásra, eldobjuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://videkipanel.blog.hu/api/trackback/id/tr2714994550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2019.08.09. 16:22:56

A mûanyag fõleg nem Európából kerül a tengerekbe. Szerintem ami innen kerül, az leginkább a szemetelés, illegális szemétlerakás miatt van. Ha kampányolnak, akkor itt leginkább emiatt kellene.

Szerintem a mûanyag csomagolás feldolgozása technológiai probléma, nem az aktivisták fogják megoldani. Pl. kevesebb féle csomagolóanyagot könnyebb újrahasznosítani. De ez két különbözõ probléma. És ez a nagy médiahecc egyikre sem megoldás. A mûanyagmentes július alatt szerintem centire ugyanannyi mûanyag szemét indult el innen a tengerek felé mint bármikor máskor.

A CO2 pedig egy harmadik probléma. Az ivóvíz pedig egy negyedik. És még van sok. De ezek nem igazán függenek össze. Kunta-Kintének afrikában nem lesz több ivóvize attól, hogy te nem mosakszol.

Emmett Brown 2019.08.09. 17:57:04

Én személyesen tudok kevesebb műanyagot használni.

Arra viszont nulla hatásom van, hogy a klímaváltozás szempontjából a legfontosabb országok közül legalább kettőnek a vezetője nem hisz abban hogy ez probléma, sőt magasról szarik rá, és még gerjeszti is a folyamatot.

Bolog 2019.08.09. 23:09:13

@midnightcoder2: Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem egy újabb szempontra azzal kapcsolatban, hogy fontos lehet a bekerülés helye, mert nyilván más megoldásokat kíván.
Abban egyetértek, hogy a média egyik problémát sem oldja meg, de talán segíthet abban, hogy megoldásra ösztönzi az embereket.
Én nem találtam olyan statisztikát, ami mondjuk havi szinten mutatja a műanyag felhasználását, de nagyon érdekes lenne ezzel mérni a sikert. S nekem is ez a hipotézisem, hogy a műanyagmentesség nem jelenik meg a fogyasztásban.

Abban nem értek veled egyet, hogy a felsorolt problémák (CO2, víz) nem függnek össze, hiszen a CO2 befolyásolja mondjuk a vizek fogyaszthatóságát, befolyással van a fák élettartamára, a fák befolyással vannak a csapadékmennyiségre, ezáltal a vízmennyiségre, a műanyaggal és egyéb dolgokkal pedig hatással vagyunk a CO2-re, tehát szerintem összefüggnek, egységes rendszert alkotva.

Bolog 2019.08.09. 23:17:40

@Emmett Brown:
Köszönöm, hogy jelezted az egyén és a közösség lehetőségeit.
Egyetértek abban, hogy az egyén képes csökkenteni, átalakítani a saját fogyasztási, felhasználási szokásait.
Azt gondolom, hogy hasonló mértékű hatásod van a politikára is. Többen összefogva nagyobb eredményt lehet elérni a klímaváltozás területén, míg többen összefogva lehet nyomást gyakorolni a politikára is. Talán ezért is lenne hatékonyabb a politikai szabályozó eszközök elérése. A saját politikusainkon keresztül talán eredményeket lehet elérni nemzetközi szinten is. Bár ez most túlzottan idealista megállapításnak tűnik, de lehet érdemes azon gondolkodni, hogyan tudjuk ezt elérni.

clemens 2019.08.10. 04:34:53

Vásárlói oldalról nem lehet érdemben befolyásolni a műa felhasználást, a vásárló azt veszi meg ami a polcon van. A vásárlótól az sem elvárható hogy alternatív csomagolás esetén a drágábbat, vagy a kényelmetlenebbül kezelhetőt vegye meg.
Közvetlen módon tényleg semmit nem ért ez a kampány, de közvetett lehet hatása ha folyamatosan fennmarad a hiszti, az kényszerítheti a gyártókat környezetkímélőbb megoldásokra.
De leghatékonyabb a jogszabályi beavatkozás lenne amely a gyártókat és a felhasználókat is érdekeltté tenné a felhasználás ésszerűsítésében. Pl: a vevő minden pet palack után fizessen 200Ft-t, amiből 100-t visszakap ha gyűjtőhelyre viszi, ezzel véget is érne a pet probléma halmaz.

Bolog 2019.08.10. 08:53:54

@clemens:
Gondolom valamennyire lehet befolyásolni a vásárlással is befolyásolni, de ez feltehetőleg elég hosszú folyamat. Esetleg a vásárlók összefogása kényszeríthet gyártókat arra, hogy változtassanak a csomagoláson, de mint a bejegyzésben is írtam, önmagában nem a műanyaggal van a baj, talán már azzal is lehetne eredményt elérni, ha hulladéktárolóba kerülne minden műanyag, ami fogyasztói felelősség.
Egyik kritikám az, hogy a kampány nem tűz ki érdemi célt a változás érdekében, csak annyit kér, ne használj műanyagot.
Egyetértek azzal, hogy a jogszabályi beavatkozások hatékonyabbak lennének pl. a visszaváltáson keresztül.

Belzebubo 2019.08.10. 10:04:14

Biztos van valami értelme az ilyen nekibuzdulásoknak, mint ez a mostani kampány, több lelkes és fanyalgó cikket is olvastam, de valahogy elsikkadt bennük a műanyag csomagolás lényege: a higiénia. Mert az élelmiszer kereskedelemben elsősorban emiatt lett általánosan elterjedt a használata. Lehet ugyan tartós táskát, szatyrot, szütyőt, neccet használni, de akkor ezeket tisztitani kell. Amihez ugye kell sok víz, meg mosó- fertőtlenítőszer Biztos, hogy jobb??? Éltem még a műanyag előtti időkben, nem is volt az olyan régen, tudom hogy néz ki egy szatyor csak néhány használat után (utáltam is eléggé). Csak remélni tudom, hogy a lelkes pártolóknak egyszer se kellett a hónapban orvoshoz, fogorvoshoz mennie, mert akkor öntudatosan el kellett volna utasitania az egyszer használatos tűt, fecskendőt, latex kesztyűt, jó az a régi jó fertőtlenített(?) tű, meg üveg fecskendő, meg a mosható gumikesztyű, nyúlkáljon a doktor úr/nő azzal a számba... :-) (ez csak durva sarkítás akart lenni :-) )

midnight coder 2019.08.10. 10:04:48

@Bolog: A megoldások nem függenek össze, sõt néha pont ellenkezõ irányba hatnak. Pl. a kézmûves vászonszatyor jó a kisfókáknak a mûanyagszemét szempontjából - legalábbis ha a vásárlás után a szatyrot gondosan a Dunába dobod a szemeteskuka helyett - ugyanakkor CO2 szempontjából kb. 20 évig kellene használnod ahhoz hogy egálba legyél azzal, mint ha minden vásárláskor új nylonszatyrot használsz. Márpedig elég kevesen használnak egy vászonszatyrot 20 éven át.

CO2 szempontjából _ma_ egyetlen jó megoldás létezik: az atomerőmû. Csak ezt a zöldek ezerrel támadják, ráadásul a tevékenységüknek köszönhetően az atomerőmûvek valóban sokkal problémásabbak mint ha nem lennének zöldek és a radioaktív hulladékot nem ott kellene elhelyezni ahol termelik, hanem ott ahol biztonságosan és olcsón meg lehet ezt tenni.

Aztán lehet, hogy a következõ 30 évben az emberiség megoldja azokat a technikai problémákat ami a megújuló energiák használhatóságához kell - bár nekem vannak kételyeim ez ügyben, és inkább arra fogadnék, hogy a CO2 kibocsájtásunk évrõl évre nõni fog, és Uganda nem fogja tudni az áramszükségletét napelemmel megtermelni mint a németek. Ez esetben viszont az emberiségnek lehet hogy nem a CO2 szint csökkentésén, hanem egy új kis jégkorszak elõidézésén kellene munkálkodnia. Ez utóbbi jóval egyszerûbb, és pár száz évre megoldaná a problémát.

midnight coder 2019.08.10. 10:07:04

@Belzebubo: Arról nem is szólva, hogy mondjuk 100 éve még ha nem fertőtlenítettek valamit, akkor a fertőzést fél kézzel megfogta az antibiotikum. Ma a rezisztens bacik korában ez már nem annyira egyértelmû.

2019.08.10. 11:13:14

A poszt szuper és szakszerű, a fő gond azonban az, hogy pont az ilyen hangvételű írások, cikkek, tudósítások nem érik a céljukat, mert manapság sokkal nagyobb népszerűsége és sajnos hitele van az áltudományos, tagadó marhaságoknak, amit nagyban fokoz, hogy számos politikus is a terjesztők között van, sőt, a világ vezető hatalmának a feje is olyan szintű konteókat meg idétlenségeket mond, hogy józan embernek kettéáll a füle. Sikerült ebből a témából is hitbéli kérdést csinálni, ha pedig valami hit alapú lesz, ott van vége az értelemnek, mert a legalaposabb tudományos bizonyítást is le lehet rázni annyival, hogy szerintem nem.

Belzebubo 2019.08.10. 11:59:11

@midnight coder: hát igen, de azokhoz a rezisztens bacikhoz kellett az antibiotikumok általános, sőt túlzó felhasználása... De jó példa rá, hogy kitalálunk egy technológiát, ami hasznos, olcsó, jobbá, könnyebbé teszi az életet, ezért aztán mindenütt elterjed, sőt, ott is, ahol nincs igazán szükség rá, aztán kiderül, hogy mennyi kárt okoz... És ez szinte mindenre igaz, mert a 7 mrd ember bármit csinál, vagy annak az ellenkezőjét, ott az előnyők mellett mindig lesznek hátrányok is. De szerintem nem a létszám az igazi gond, lesz az még több is, hanem az, hogy tudati szinten nem tudjuk követni ezt az exponenciális növekedést. (Beleértve a technikai fejlődést is) Úgy látom, a globális bajokra csak törzsi szintű válaszaink vannak - optimista vagyok, egyszer majd csak kinőjük ezt is...

midnight coder 2019.08.10. 12:32:50

@Eugene Horse: A gond sokkal inkább az áltudományos félrevezetõ zöld propagandával van, mint Pl. az Atomcsapda blog itt az indexen. És persze azzal a naiv hittel, hogy a megújulók majd jól megoldják a problémát, ami sajna a mai technológia mellett nem igazán mûkszik, még a kőgazdag németek, akiknél a déli részén a földeken gyakoribb a napelem mint a búza is a franciáktól veszik télen az atomáramot. Mondjuk persze egy dél-olaszországban már több értelme lehetne ennek, de nekik meg pénzük nincs rá.

midnight coder 2019.08.10. 12:33:44

@Belzebubo: Másfél milliárd emberrel azért jóval kevesebb gond lenne mint 10 milliárddal lesz.

2019.08.10. 13:02:59

@midnight coder: ó, hát atomcspada blog az nem szimplán ökörség, szerintem az konkrétan szabotázs :) De igazad van, a ló túloldala is sötét terület, ráadásul ez az akksis rend is roppant káros, szerintem nagyobb a környezeti terhelése, mint a hagyományos dolgoknak, már úgy értem, hogy például egy Tesla sokkal gázabb zöld szempontból, mint egy korszerű kisteljesítményű benzinmotor.

Belzebubo 2019.08.10. 14:44:52

@midnight coder: gyerekkoromban még kevesebb mint 3 mrd ember élt és volt kb. párszáz mió tartós éhező a Földön. Ment is az ijesztgetés (római jelentés), hogy jajj mi lesz, ha kétszer ennyi lesz? Nos több mint 2x annyi van és éhező mégis, tán még kevesebb is, mert a kínaiak meg az indiaiak is fejlesztették a mezőgazdaságukat és eltartják magukat. Tehát van megoldás, csak legyen rá valami, ami kikényszeríti. Csak amíg az az általános mentalitás, hogy nincs itt baj, mert “csak” a szomszéd háza ég...

nemecsekerno_007 2019.08.10. 15:10:23

Végre egy értelmes cikk a témában...

Bolog 2019.08.10. 15:49:31

@Belzebubo: Egyetértek abban, hogy valamilyen funkciót betöltenek ezek a kampányok, csak nem teljesen egyértelmű és mérhető számomra az eredménye (emberek elérése, csökkent a műanyag felhasználás júliusban? stb.).
Nagyon jó szempont, nekem nem jutott eszembe a csomagolás funkciója, ez egy újabb szempont lehet a vizsgálathoz.

Bolog 2019.08.10. 16:04:43

@midnight coder: Azzal a kijelentéssel nem értek egyet, hogy a megoldások nem függnek össze. Mintha te is ezt mondanád, csak az összefüggés alatt nem biztos, hogy ugyanazt értjük. Te azt mondod, hogy az egyik elem megváltoztatása (műanyag szatyor -> vászon), akkor az egyik elemnek jobb lesz (kisfókák), de a másik elem tekintetében rosszabb lesz (CO2). Így az értelmezésemben összefüggenek, hatnak egymásra. Ezért végtelenül összetett a probléma és a megoldás is.

Az atomenergia is hasonló lehet: meg kell vizsgálni a hatásait minden oldalról és ennek fényében eldönteni, hogy ez a legjobb megoldás-e. Mondjuk valóban csökkentheti a CO2 kibocsátást és emellett meg kell nézni a környezetre gyakorolt hatását, a tárolást, a bányászatot hozzá stb. Valószínűleg még számos olyan tényezőt, amelyről nekem fogalmam sincs.

A jégkorszak előidézését hogyan gondolod? Milyen hatásai lennének? Nagyon érdekesen hangzik.

Bolog 2019.08.10. 16:15:11

@Eugene Horse:
Köszönöm a visszajelzést. Valahol nagyon érthető, hogy az egyszerűbb válaszok irányába mozdulunk el. Minden kérdés lehet nagyon összetett, amelyeknek utánajárni idő és energia és az információkhoz való hozzáférés sem egyszerű minden esetben.
Szerintem amikor egy ilyen alapvetően jó célért létrejövő mozgalom ad egy egyéntől függően könnyen/nehezen véghezvihető választ, akkor logikusnak tűnik megtenni és nem utánanézni, hiszen logikus a probléma és a rá adott válasz, amit bemutat. Egyszerűen nem tudunk mindenben minden lehetőséget megvizsgálva dönteni. Talán ebben segíthetnek az ilyen kampányok, ha érdemi választ akarnak elérni az embereknél, de talán itt most ez nem sikerült.
Az egy külön blogposzt témája lehetne, miért ilyen az emberi viselkedés és hogyan lehetne ezen változtatni.

Fikalnyik Eugén 2019.08.10. 16:39:27

@midnightcoder2:
"A mûanyag fõleg nem Európából kerül a tengerekbe"

Nem, mert az olasz maffia Nápolyban hajóra rakja neked, és meg sem áll eritreai vagy szomáliai vizekig...
süti beállítások módosítása